Ez a bejegyzés arról szól, hogy kik is vagyunk mi, Tudatos KisBefektetők: azok, akik nem varázsmegoldásokat keresnek, hanem hosszútávon, felelősen és adatvezérelten próbálják a megtakarításaikat a lehető legjobb helyre tenni. Egy világban, ahol minden perspektíva számít, fontos tudnunk, honnan nézzük a tőzsdét — és hogy mi magunk hol helyezkedünk el ebben az univerzumban.
Talán az egyik legfontosabb bejegyzésemet olvasod. Itt igyekszem megfogalmazni, hogy kiknek is szólnak ezek az írások. Sokszor ki fogok hivatkozni erre a többi tartalomban is, hiszen a tőzsde egy olyan világ, ahol a legtöbb igazság, vagy inkább “hasznosság” attól függ, hogy kinek a nézőpontjából szemléled. Más lesz igaz és hasznos egy trédernek, más egy buy-and-hold befektetőnek és mást gondol az egészről a Medallion Fundnál dolgozó AI-t használó PhD adattudós (data scientist).
Az egyik legfontosabb kérdés, amikor elindulsz ezen az úton, hogy Te ki vagy ebben a történetben és a válaszra folyamatosan emlékeztetned kell magad.
Elliot Aronson szociálpszichológustól származik az a gondolat, hogy az ember nem racionális, hanem racionalizáló lény. Ez különösen igaz a részvénybefektetésre. Itt egy erősen pszichológián alapuló, távolról sem egzakt „tudománnyal” van dolgunk — és mint ilyen, óriási szerepe van az önismeretnek. Ha a fizikában igaz a relativitáselmélet, itt hatványozottan igaz: a valóság érzékelése többnyire attól a perspektívától függ, ahonnan nézed. Fontos tehát, hogy értsd a sajátodat — el kell tudnod helyezni magad a tőzsde univerzumában (erről is tervezek majd tartalmat).
A MibeFektetünk blog a hozzám hasonló Tudatos KisBefektetőknek íródik. Az ő perspektívájukból gondolom igaznak — és reményeim szerint hasznosnak — a tartalmat.
Mikor ismerhetsz magadra, mint Tudatos KisBefektető? Ha:
Nem főállású részvényelemző vagy, hanem valami másban dolgozol. Tipikusan egy átlagos ember életét éled: munka, család, és szeretnél időt sportolásra, pihenésre, szórakozásra is.
o Korlátos a maradék időd.
o Nem rendelkezel óriási számítási kapacitással.
o Nem vagy a matematikai statisztika és programozás mestere, és prémium pénzügyi adatokhoz sem férsz hozzá.
o Van megtakarításod, amit befektetnél — de mértéke illeszkedik az átlagos élethelyzethez. (Tehát nem egy multinacionális techcég CEO-ja vagy, és nem nyertél milliárdokat a lottón. Persze, nekik is örülök, ha idetévednek! )
Hosszútávon és felelősen gondolkodsz. Igyekszel azonosítani és minimalizálni a kockázatokat. Nem az adrenalin hajt, és nem a havi megélhetésedet akarod kizárólag a részvénybefektetésből fedezni.
Nem varázsmegoldásokat vagy gurukat keresel, akiket vakon követhetsz. Rendelkezel kritikus gondolkodással, és törekszel arra, hogy te magad hozd meg a befektetési döntéseidet. Éppen ezért hajlandó vagy ezen a téren tanulni és „dolgozni”. Elfogadod, hogy a részvénybefektetés egy szakma, és nem hiszed el, hogy egy hétvégi tanfolyam vagy egy 20 oldalas netes „kézikönyv” után komolyan labdába lehet rúgni.
Szeretnéd a saját kezedbe venni a megtakarításaid kezelését, mert:
o Több hozamra vágysz, mint amit a bankbetét, állampapír, ingatlan vagy unit-linked biztosítás nyújt.
o Csalódtál a befektetési tanácsadók, brókerek „teljesítményében”.
o Célod a pénzügyi — tágabban az egzisztenciális — függetlenség. (Erről külön fogok írni.)
Szellemi kihívásként is élvezed a befektetéseket, és szívesen pallérozod az elmédet az elemzések világában.
Nem a részvények hozamából élsz, de szeretnéd, ha a fáradságos munkával összegyűjtött megtakarításod a számodra elérhető egyik legjobb helyen dolgozna.
Ez a blog nem befektetési tanácsadói oldal. Nem mondhatom meg — és nem is tudom megmondani —, hogy mit vegyél vagy adj el.
Egy vagyok közületek: egy Tudatos KisBefektető, aki 2025 vége felé úgy érezte, van mondanivalója, és érdemes megosztania a saját tapasztalatait, felismeréseit, véleményét.
Ezt a késztetést részben a több mint két évtizedes vállalati menedzseri tapasztalatom, közel tíz év befektetői múltam és a mindkettőt végigkísérő adatelemzői háttér alapozza meg. Elsősorban az adatvezérelt, racionális döntéshozás a szenvedélyem, erre fogok fókuszálni.
A másik motivációm: bár sok kiváló, a piacon már bizonyított szakembertől tanulhattam és tanulok ma is, vannak olyan kérdések, amelyekre sehol nem kaptam kielégítő választ. Legfeljebb annyit, hogy „Google a barátod”. Nos, a Google valóban barát lett — ma már az AI formájában —, és talán neked is hasznos lesz, ha megosztom, mit tanultam a „barátaimtól”.
Nincsenek komoly terveim a bloggal. Csinálom, amíg kedvem van hozzá, amíg van, ami kikívánkozik belőlem, és a legfontosabb: amíg Mr. Market (Ti) megtiszteltek a figyelmetekkel.
Ha érdekesnek találtad a bejegyzést, kövesd a blogot, hogy ne maradj le a következőről.
Az adatvezérelt döntéshozásról ma már minden cég beszél, de jóval kevesebben csinálják jól. Hárombetűs rövidítések (KPI, OKR, ERP, CRM) lepik el a prezentációkat, miközben a valódi kérdés az lenne: tényleg azt mérjük, ami a tulajdonosok számára értéket teremt? Vagy csak kipipáljuk az „adatvezéreltség” és a „digitalizáció” buzzwordjeit, miközben csendben égetjük a tőkét.
Az adatvezérelt döntéstámogatás folyamatának egyik kritikus lépése a megfelelő metrikák megválasztása.
Tudtad, hogy a rosszul meghatározott KPI ok és ösztönzők alapján simán el lehet vezetni egy vállalatot hatalmas bónuszokért úgy, hogy valójában a menedzsment nem tesz le valódi hozzáadott értéket az asztalra?
Tudtad, hogy még ha a vezetés jóhiszemű és hozzáértő is, akkor is tud tulajdonosi értéket rombolni egyszerűen a rosszul megválasztott metrikák eredményeként?
Tudtad, hogy külön irodalma van annak, hogyan lehet a klasszikus számviteli mutatókat törvényes keretek között – akár akaratlanul, akár szándékosan – manipulálni a vezetés érdekében, a tulajdonosok rovására? Olvass tovább a részletekért!
